Kurcsis
  • upload/2011425172152large_AUTISM.jpg
  • upload/20114252227372283.jpg
  • upload/201142522274520100608autizmusa3.jpg
  • upload/2011425222753AutismDisorder.jpg
  • upload/201142522282cpic8392_autista.jpg
  • upload/2011425222819images.jpg
  • upload/2011425222833kmautismus_1.jpg
  • upload/2011425222842Nagy_xbJF_autizmus_00.jpg
  • upload/2011425222859proteine-autismus.jpg
Kurcsis LászlóLili

A túlzottan tevékeny gyermekekről


Levél: Barátnőm kisfiáról szeretnék írni. Öt éves, érdeklődő, okos, de rettenetesen mozgékony gyerek. Mindenhol ott van, mintha legalább három példányban létezne. Belekap többféle játékba, tevékenységbe, - de rövidesen odébbáll, semmit nem fejez be. Minden mozgásban van körülötte. Leveri a tárgyakat, gyakran szenved maga is apró balesetet, hol itt hol ott üti meg magát. Fegyelmezni nehéz. Gyakran félreérti amit mondanak neki, Sértődős. Kiengesztelni nehéz. Várni nem tud, vásárolni vagy éppen orvosi rendelőben tartózkodni vele kínszenvedés. Az édesanyja végtelenül kimerült, kétségbeesett. Azt látom, hogy ez a párbaj kettőjük között már a kapcsolatuk rovására megy.


Válaszlevél: Valóban a legnagyobb veszély eben a helyzetben, ha a gyermek és a szülő között megbomlik a bizalom. Nem tudom kikapcsolni a motoromat – mondta egyszer egy hasonló gonddal küzdő gyermek. A túlzottan tevékeny, folyton tettrekész gyermek alapvetően próbára teszi a család türelmét. A legfontosabb tennivaló a megértés. Tudni kell, mi történik ilyenkor a gyermekkel. Ésszerű, átlátható szabályokat, kiszámítható napirendet, jutalmazó rendszert kell alkalmazni.

Pontos, érthető közlésekkel kell élni. Nem kell túlmagyarázni semmit. Könnyen előfordulhat, hogy a család tehetetlenségében belekerül egy rossz kommunikációs körbe, folyton fegyelmezni, oktatni, nevelni próbálja a gyermeket. Teszi ezt elkeseredetten,egyre keményebben, egyre szigorúbban. Közben a gyermek azt érzi, hogy vele nagyon nagy baj van, sőt azt is érzi, őt nem szeretik. Kétségbeesik, és még erőteljesebb – többnyire nemkívánatos - eszközökkel próbálja kicsikarni a szülei figyelmét. Erre a szülő ismét büntet, minősít. A gyerek pedig nem tud olyan környezetben tanulni, ahol rendre azt éreztetik vele – nem elég jó. Mit lehet tenni? Érdemes szakember segítségét kérni, mert a háttérben az öröklött személyiség adottságokon túl beszédértési-észlelési nehézség is lehet. Ez megfelelő időben – lehetőleg óvodás korban – jól korrigálható. Megfelelő fejlesztő terápiával megoldást lehet találni erre az összetett problémára. Ahhoz, hogy változás történjen a gyermek viselkedésében, mindenkinek változnia kell. A szakembertől a szülők olyan kulcsot kaphatnak a kezükbe, amivel hatékonyan tudják támogatni a gyermeküket. Jó, ha képesek humorral és könnyedséggel szemlélni nagyon nehéznek tűnő helyzeteket is. Minden gyermeknek vannak erősségei. Jó tudni, mi az amit szívesen tesz, hol vannak sikerei. A pozitív önértékelés, az önbizalom kialakítása elengedhetetlen ahhoz, a gyerek jól érezze magát. Ha megtalálják a jó tulajdonságait, elkezdik dicsérni, - azonnal visszajelzik a vele kapcsolatos elégedettséget, változni fog a magatartása. Hiszen egy óvodás gyermeknek az a hajtóerője, ha a számára legfontosabb emberek, a szülei elégedettek vele. A pozitív megerősítésnek óriási ereje van. Végeztek egyszer egy kísérletet, súlyos magatartászavart mutató kamaszokat kezeltek kizárólag pozitív megerősítéssel. Bármilyen nagy indulatkitörést mutattak, gorombák voltak – ezt figyelmen kívül hagyták és keresték az apró, de helyeselhető magatartást. Azt viszont nagyon felerősítették. Működött a dolog, mire a közös munka végére értek, önmagukban megerősödött, alkalmazkodni képes fiatalok haladtak tovább.


Árnics Katalin pszichopedagógus