Kurcsis
  • upload/2011425172152large_AUTISM.jpg
  • upload/20114252227372283.jpg
  • upload/201142522274520100608autizmusa3.jpg
  • upload/2011425222753AutismDisorder.jpg
  • upload/201142522282cpic8392_autista.jpg
  • upload/2011425222819images.jpg
  • upload/2011425222833kmautismus_1.jpg
  • upload/2011425222842Nagy_xbJF_autizmus_00.jpg
  • upload/2011425222859proteine-autismus.jpg
Kurcsis LászlóLili

A pszichopedagógus rovata - Tourette szindrómával az iskolában


A Tourette szindróma régóta ismert neurológiai állapot, ennek ellenére keveset tudunk erről. Nevét  arról a  francia orvosról kapta, aki először foglalta össze részletesen a jellemző tüneteket. Legfeltűnőbb az akaratlanul fellépő hirtelen izomrángás, a tick. Ez rövid és szabálytalan mozgás, leggyakrabban az arcon és a fejen mutatkozik,hunyorgatás, grimaszolás,fejrángatás formájában. Ez a hirtelen mozgás felléphet vállakban, karokban is. A mozdulatot néha hangadás kíséri, ez lehet egyszerű köhögés, torokköszörülés,dörmögés,szipogás de előfordulhat szavak, mondatok önkéntelen kimondása is. Miután a mozgászavarok akaratlanok, ez azt jelenti, hogy az érintett személy nem tud velük felhagyni. Ezzel szemben viszont gyakran megfigyelhető, hogy koncentrációt igénylő munka során nem jelentkeznek. Szélsőséges esetben előfordulhatnak csak az iskolában de az otthoni környezetben egyáltalán nem, vagy fordítva. Kísérhetik kényszeres cselekvések - ezek a személyes tárgyak gyakori rendezgetésével, mások irányítgatásával járhatnak együtt.
A Tourette szindrómás gyermekek körében ötven százalékkal több a tanulási nehézség, hiperaktivitás, figyelemzavar. A nagyon gyors, kapkodó munkavégzés arra utal, hogy a tanuló nem tudja uralni az izomzatát, nehezen tudja megtervezni és tudatosan irányítani a cselekedeteit. Ugyanez az irányíthatatlanság megjelenhet érzelmi téren is, ez feltűnést keltő viselkedésben, gyakori indulatkitörésben, indokolatlan sírásban válik láthatóvá.
Az átfogó külföldi és hazai vizsgálatok szerint a Tourette szindrómával élő személyek átlagos intelligenciával rendelkeznek. Érzékeny,gyors felfogóképességű,empátiával bíró emberek, gyakran kiemelkedő művészi, zenei, nyelvi tehetséggel.
Mindezek alapján látható, hogy ez a betegség nagyon összetett, különböző előfordulással jelentkezik. Előfordulása a szakirodalmi adatok szerint meglehetősen gyakori, lefolyását tekintve, módosulásokkal ugyan, de végigkíséri az életet.
Miután a jellemző zavarok gyakran vezetnek konfliktushoz családon belül és iskolai közösségben, fontos a korai diagnosztizálás és a szakértő segítség. A felismeréssel sok szenvedéstől kímélhetjük meg az érintetteket, ezért különösen fontos, hogy a betegséget ne csak a szakorvosok, hanem a pedagógusok is ismerjék.
Az egyszerű izomrángások a tanórát ritkán zavarják. Ha összetettek a tünetek, például felugrálás, akkor lehetőséget kell adni a gyermeknek, hogy a feszültségét az izommozgás "szabadon engedésével" vagy relaxációs gyakorlatokkal levezethesse. Ilyenkor a gyermeket az osztályteremből ki kell engedni,hogy találhasson magának egy olyan helyet, ahol zavartalanul lehet. A pislogással, kézremegéssel járó tickek olyan erősek is lehetnek, hogy jelentősen akadályozhatják a tanuló írás, olvasás teljesítményét. Ezt figyelembe kell venni és az adott feladatok elvégzéséhez az érintett gyermeknek hosszabb időt kell biztosítani. A "hagyd abba!" felszólítással és a fenyegetőzéssel ellenkező hatást lehet elérni. A kellemes, megfelelő korlátokkal szabályozott légkör biztonságot ad, ez sokkal inkább vezet a tünetek enyhüléséhez. Ezért is fontos, hogy a közvélemény és a nevelők ismerjék az állapot sajátosságait, ezáltal elszigeteléstől, kirekesztéstől óvhatják meg az érintett személyeket.        


Árnics Katalin